| |
Pethő János (Szolnok)
Jászárokszálláson született, 1939. július 13.-án.
Általános iskolai tanulmányait szülővárosában
végezte, ahol, mint vidéki gyerek, mindenféle
sportolási lehetőséggel megismerkedett. A
középiskolát Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond
Gimnáziumban végezte, ahol csak tovább fokozódott a
sport iránti szeretete. Nem is lehetett másként,
hiszen testnevelő tanára az a Porcsalmi Lajos volt,
aki a helyi kosárlabda és atlétika megteremtője
volt. Szinte apjaként tisztelte, akim ki is
használta sokoldalúan tehetséges tanulója
tulajdonságait, képességeit. A szorgalmat tőle
tanulta, mely egész pályafutását végig kísérte.
Középiskolásként résztvevője volt a diákversenyeknek
atlétikában, kosárlabdában és tornában. Később
etlétizálni kezdett a Szolnoki MÁV egyesületben,
ahol korosztályos- és vasutas bajnokságokat nyertek
futó, hármasugró és diszkosz versenyszámokban.
Érdeklődése egyre inkább a tanári pálya felé
vonzotta, így útja természetesen a Testnevelési
Főiskolára vezetett, ahol 1962-ben diplomázott. Első
munkahelye a Tiszaparti Gimnázium volt, ahol
feladatul kapta - mint új intézmény - a hagyományok
megteremtését, melyben nagy-nagy segítségére volt
tapasztalt kolléganője, Szabó Zoltánné, aki hamar
"szárnyai alá" vette. Könnyű volt jó eredményket
elérni, hisz kitűnő gyermekanyaggal dolgozhattak. Az
új iskola átadásáig a testnevelési órákat a Verseghy
Ferenc és a Varga Katalin Gimnáziumokban tartották.
1963-ban adták át az új intézményt, a
tornacsarnokban sikerült majdnem minden sportágat
megsimertetni a diákokkal. Már ekkor jó eredményeket
értek el kosárlabda sportágban a serdülő és ifjusági
csapataikkal., torna sportágban pedig dobogós
helyezést értek el a diákolimpián. Több sportágban
is indultak középiskolás és megyei bajnokságokban,
ahol időnként a tanár úr is beállt a csapatba, sőt
sikerült "átcsábítani" Pál Józsefet és Vidáts
Csabát, akik később válogatott labdarúgók lettek.
Nála kezdett kosarazni Nagy Edit, aki később a Vörös
Meteorba, majd Székesfehérvárra került.
Megemlíthetjük a Cseh lányokat is, akik szintén itt
kezdték pályafutásukat. 1963-ban, az Olajbányász
játékosaként sikerült feljutni az NB.II.-be. Ez
évtől kezdődően nagyon sok fiatal gyermeket
irányított az Olajbányász utánpótlás csapatihoz.
1968-ban átkerült a Vegyipari Szakközépiskolába,
ahol a meglévő hagyományokat kellett tovább vinnie.
Ekkor már a Megyei Kosárlabda Szövetségben is
tevékenykedett, ahol az NB.III.-as bajnokságokat
szervezték, többek között Lőrincz Andorral, Dr
Frizzi Lajossal, Ecseki Jánossal, mivel szolnok az
egyik régiós központ lett. Tanítványaival a
Diákolimpia megyei versenyein első helyezést ért el
a lányokkal és a fiúkkal is. Ki kell emelni, nagyon
jó kapcsolatot épített ki a Tiszamenti
Vegyiművekkel, mert mint bázis iskola, kiemelt
anyagi támogatásban részesültek. Az országos
diákolimpia döntőben negyedi helyezést értek el. A
nyaranta megrendezett sporttáborok munkájában
aktívan vett részt, különösen fejelthetetlen volt a
Szabolcs megyeikkel a közös sóstói edzőtáborozás.
1975-től ismét új munkahelyen találjuk, a Vízügyi
Szakközépiskolában, ahová legtöbb tanítványa
követte. Bár az iskola kisebb létszámú volt, de a
szorgalom annál nagyobb! Itteni munkája révén is
több tanítványa került az első osztályú szolnoki
szakosztályokhoz. 1976-ban az újjáalakult Szolnok
Városi Kosárlabda Szövetség elnöke lett.2005. évi
nyugdíjazásáig több elismerésben is részesült, mint
példáulSzolnok Város Diáksportjáért és Honvédelmi
Érdemérem.
|
|
