|
Szabó Imre (Törökszentmiklós)

Törökszentmiklóson született 1939-ben. A
Petőfi úti Általános Iskolában Karakas Gyula
testnevelő tanára lelkes munkája révén korán
bekapcsolódott az iskola sportéletébe.
1954-ben a Bercsényi Miklós Gimnáziumban
folytatta tanulmányait, mely évek
meghatározóak voltak további életére. Itt
szembesült igazán azzal, hogy az
eredményekért keményen kell dolgozni. Kiváló
testnevelő tanárának, Szabó Ferencnek
nemcsak az eredményeit köszönheti, hanem
többek közt azt is, hogy harmadévesen tagja
lehetett a Gimnázium történetében először
megyei bajnokságot nyert kosárcsapatnak,
valamint az ő tanácsára jelentkezett
1958-ban az akkor még Magyar Testnevelési
Főiskolára.
Főiskolai tanulmányait követően, 1962-ben
már tanárként tért vissza egykori
iskolájába. Nyugdíjazásáig ez volt az
egyetlen munkahelye, szülővárosában
alapított családot.
Büszke arra, hogy az egykori, általa nagy
tiszteletnek örvendő tanárainak munkatársa
lehetett. Különösen nagy hatással volt rá
Szabó Ferenc, vagy ahogyan mindenki ismerte,
Fecsu, aki lerakta a városban a sportág
alapjait. Szakmai példaképének tekintette,
az ő igényessége szerint kellett dolgozni. A
szó igazi értelmében második otthona lett a
Gimnázium, a tanítási órák, az edzések, a
versenyek szinte minden nap reggeltől estig
az iskolához kötötték.
Tanítása második évében már átütő megyei
sikert ért el Szabó Ferenccel együtt, hisz a
serdülőkkel és az ifjúságiakkal mindkét
nemben megyei középiskolás bajnoki címet
szereztek. Ezt az eredményt azóta sem
sikerült senkinek sem megismételni. A
kitartó és magas színvonalú munka
eredményeként a Bercsényi Miklós Gimnázium
évtizedekig a megye középiskolái között
kosárlabda sportágban az egyik meghatározó
intézmény volt.
Sohasem kapott kész játékost, akik
bekerültek a Gimnáziumba, ott ismerkedtek
meg a sportággal. Érettségit követően az
egyetem vagy főiskola után a felnőtt
csapatba csak ritkán jött vissza valaki,
tehát egész pályája alatt nevelőmunkát
végzett. Az eredményeire büszke, mert azokat
saját munkája révén érte el. Testnevelői
pályafutása során a következő eredményeket
érte el:
- a
serdülő fiú csapattal négy alkalommal nyert
megyei bajnokságot,
- az
ifjúsági fiúkkal öt esetben szerzett megyei
bajnoki címet,
- az
ifjúsági fiú középiskolás kupában kétszer
győzedelmeskedtek,
- három
alkalommal hódították el a fiú csapattal
Kunszentmártonban a Kőrös Kupát,
- megyei
felnőtt férfi bajnokságot két alkalommal
nyertünk,
- három
évig a felnőtt férfi csapattal az akkor még
létező NB.III.-ban szerepeltek,
- a
serdülő fiúkkal két alkalommal az országos
középdöntőbe is bekerültek,
- az
első helyek mellett számtalan második és
harmadik helyezést ért el csapataival.
Örömmel tölti el, hogy volt tanítványai a
gimnázium elvégzését követően sem szakadtak
el a kosárlabdától, akik tehették,
folytatták a versenyzést. Néhányan a
legmagasabb osztályban, többen a második
vonalban. Tanítványai közül több, mint
hatvanan választották élethivatásul a
testnevelő tanári pályát. Mivel a többség
nála kosárlabdázott, így a sportág
szeretetét ők is tovább vitték az ország más
településein.
Évtizedekig volt a Gimnázium Diák
Sportkörének az elnöke, s tagja volt a
Megyei Ifjúsági és Sport Bizottságnak is.
Feladata az utánpótlás nevelése,
kosárlabdában a tehetségek kiválasztása és
két alkalommal a megyei ifjúsági fiú
válogatott felkészítése és az országos
döntőn való vezetése volt.
Sok feladatot vállalt és az kikezdte
egészségét, a diktált tempóból vissza
kellett fogni. Így került át a kollégiumba
nevelő tanárként. A testneveléstől és a
sporttól azért nem szakadt el, a
Gimnáziumban óraadóként tovább dolgozott.
1996-ban miniszteri dicsérettel
nyugállományba vonult.
Visszatekintve mindennél többet jelentett és
jelent számára az a szeretet, amit a hajdan
volt tanítványai felől érezhetett és
érezhet, hálásan gondol vissza mindazokra,
akik munkájában segítették, akiket
barátjának tekinthetett, tekinthet.
A
kosárlabda azóta is életeleme, heti
rendszerességgel még most is örömmel játszik
volt kollégáival, barátaival.
|