 |
 |
|
Költségek elszámolási rendje |
2009. évi adóváltozások
SZJA (1995. évi CXVII. törvény)
. 1. Adótábla ( NEM VÁLTOZOTT)
. Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
. 0-1.700.000.- forint 18 %
. 1.700.001.- forinttól
. 306.000.- forint és az 1.700.000.- forinton felüli rész 36%-a
. 2. Adójóváírás
. Az adójóváírás a bérjövedelem 18%-a, max. havi 11.340.- Ft, 12 hóra 136.080.- Ft, évi 1.250.000.- Ft-ig teljes összeg, 2.762.000.- Ft-ig a különbözet 9%-ával csökkentett összeg.
. 3. Adómentes béren kívüli juttatások
. Ld. Táblázat
. Megszűnt az évi 400.000.- Ft összeghatár, csak az egyedi korlátok maradnak érvényben, illetve korlátossá válnak a korábban egyedileg nem korlátos juttatások. Így a művelődési intézményi szolg. évente a havi minimálbér összegéig juttatható, az iskolarendszerű képzés éves átvállalt költsége a havi minimálbér 2,5-szerese lehet.
. 4. Összevont adókedvezmény
. Alapja: az összevont kedvezményalap
. Mértéke: 30%
. 3,4 MFt-ig 100.000 Ft, 3,9 MFt-ig arányos csökken.
. Összevont adókedvezmény az alábbi jogcímeken érvényesíthető:
. - megállapodás alapján fizetett TB járulék, mnyp-i tagdíj
. - mnyp-i kiegészítő tagdíj
. - foglalkoztatói nyugdíjszolg. intézménybe befizetett összeg
. - felsőoktatási képzési ktg (tandíj), és ennek halasztott összege
. - közcélú adomány
. - élet- és nyugdíjbiztosítás díja
. - háztartási adókedvezmény (számla alapján érvényesíthető, meghatározott szolgáltatási kör)
. Az adókedvezmények sorrendje:
. Az adókedvezményeket az előírt sorrendben kell figyelembe venni:
. - az egyszerűsített bevallásban
. - a saját bevallásban vagy munkáltatói adómegállapításban, ha a magánszemély nem nyilatkozik a sorrendről.
. Sorrend:
. 1. a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye
. 2. személyi kedvezmény
. 3. alkalmi foglalkoztatás kedvezménye
. 4. összevont adókedvezmény
. 5. őstermelői kedvezmény
. 6. családi kedvezmény
. 7. egyéb
. Egyéni vállalkozói adózás
. A fejlesztési tartalékot és a 10%-os adókulcs alkalmazásával nyert adókülönbözetet nem kell elkülönített bankszámlára elhelyezni.
. Olyan elkülönített nyilvántartást kell vezetni, mely igazolja a jogszerű felhasználást.
. A 10%-os adókulcs alkalmazási feltételeinek módosítása:
. -a rendezett munkaügyi kapcsolatok pontosabb értelmezése
. A vállalkozói osztalékalap utáni adó egységesen 25%.
- Alkalmazható a 2008. évi adókötelezettség megállapításánál is.
. Az átalányadózásra jogosító összeghatár emelkedik:
- 8 millió Ft O15 millió Ft.
- 40 millió Ft O100 millió Ft.
- 7 millió Ft O 8 millió Ft.
. Az átalányadózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő köteles a kiadásairól szóló számlákat megőrizni.
. Osztalékjövedelem adózása:
. Az osztalékjövedelem adója 25 %.
. Megszűnik a 35%-os adókulcs
. A 2008. évi osztalékjövedelemre is alkalmazható
. Osztalékjövedelem adózása és a tagi kölcsön elengedése
. A 2008. évi adózott eredmény terhére - a magánszemélyek részére - kifizetett osztalék az elengedett tagi kölcsön figyelembevételével 10%-os adóval adózhat
. A 10%-os adó alkalmazásának feltétele, hogy a kifizetés a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapot követő 30 napon belül megtörténjen.
. ADÓMEGÁLLAPÍTÁS
. Önadózás
- az adóhatóság közreműködésével O egyszerűsített bevallás
- az adóhatóság közreműködése nélkül
. Munkáltatói adó megállapítás
- A munkáltató nem köteles az adó megállapítást vállalni!!!
- Ha nem vállalja, akkor köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről
. Az adó megállapítási szabályokat alkalmazni kell a 2008. évi adókötelezettség megállapításakor is.
. Egyszerűsített bevallás
. Február 15. A magánszemély bejelenti az adóhatóságnál (nyomtatványon vagy elektronikus úton), hogy egyszerűsített bevallási lehetőséget választ. (A határidő jogvesztő!!!)
. Április 30. Az adóhatóság elkészíti az egyszerűsített adóbevallást, és - postai vagy elektronikus - úton megküldi a magánszemélynek.
. Május 20. A magánszemély az - esetlegesen javított - adóbevallást visszaküldi az adóhatóságnak postai úton vagy elektronikusan.
. Június 20. Adózói javítás esetén újraszámolja az adóhatóság az adóbevallás adatait, majd értesíti a magánszemélyt az adó összegéről.
A gépjárműadóról (1991. évi LXXXII. törvény)
. A cégautó adó
. Cégautó-adó helyett cégautó-adó!
. A személyi jövedelemadózásban megszűnik a cégautó magáncélú használata miatti adóztatás.
. A cégautó adó - mint vagyoni típusú adó - a gépjármű adóztatás részévé válik.
. Hatályba lépés időpontja: 2009. február 1.
. Az adóköteles személygépkocsik
. Cégautó adót kell fizetni:
. - a nem magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után
- a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után, amennyiben a személygépkocsi után költséget, ráfordítást, értékcsökkenési leírást számoltak el
. A nem adóköteles személygépkocsik
1. Nem adóköteles a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi.
2. Nem adóköteles a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi ha:
- a magánszemély hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén - kiküldetési rendelvény alapján - a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra költségtérítést kap, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket,
- a magánszemély a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerint munkába járásra tekintettel kap adómentes költségtérítést.
Amennyiben ezt meghaladja a költségtérítés összege, akkor két lehetőség van:
- A magánszemély személygépkocsi-tulajdonos tételesen elszámol a felmerült költségeivel szemben, ezzel cégautóadó fizetési kötelezettsége is keletkezik.
Ha nem számol el költséget tételesen a magánszemély tulajdonos, hanem az igazolás nélkül elszámolható költségtérítést meghaladó összeg, mint keletkezett jövedelem után az adót megfizeti (az összevont adóalap részeként), akkor nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége.
3. Nem adóköteles továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.
. Kiküldetési rendelvény:
. Kiküldetési rendelvény alapján kell elszámolni a magánszemély tulajdonában, használatban álló személygépkocsi hivatali (üzleti) célú használatával kapcsolatos költségtérítést.
. A fogalmi meghatározást az értelmező rendelkezések között találjuk.
. Nemcsak a munkáltató, hanem bármely kifizető is alkalmazhatja.
. Az adó alanya
. Az adó alanya - főszabály szerint - a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő.
. Ha a személygépkocsi a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szerepel, akkor az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.
. Adómentességek
. A cégautó adó alól mentességet élveznek a különös méltánylást érdemlő célokból használt személygépkocsik.
PL.:
- amelyet megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel
- amelyet egyház kizárólag alapfeladata ellátásához üzemeltet
- amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be.
. A cégautó adó mértéke
. havi 7.000 Ft.
1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy
1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén
. havi 15.000 Ft.
egyéb személygépkocsi esetén
. Kétszeres adóztatás kizárása
. A cégautó-adóból levonható a gépjárműadó, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.
. A cégautó-adó megállapítása, bevallása, megfizetése
. A cégautó-adót az adó alanya önadózással állapítja meg.
. Az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.
. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani.
. Adómentes juttatás
. Az Szja tv. Adómentes természetbeni juttatásnak minősíti:
- a személygépkocsi magáncélú használatát
- az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatását
. A cégautó-adó az evás vállalkozásoknál
. Az eva szerint adózó vállalkozások eddig mentesültek a cégautóadó fizetésének kötelezettsége alól, mivel az eva magába foglalta a cégautóadót is.
. 2009. február 1-jétől az evás vállalkozások is kötelesek lesznek cégautóadót fizetni.
EVA (2002. évi XLIII. törvény)
. Az eva mértéke - változatlanul - 25%.
. Az eva szerint adozó a beszerzésekről kapott bizonylatot is köteles megőrizni
. Hatályba lépés: 2009. február 1.
ÁFA (2007. évi CXXVII. törvény)
. Módosítások a számlázásban
. Számlakibocsátási határidő differenciálása:
- A számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb attól számított ésszerű időn belül kell gondoskodni.
. Az ésszerű idő jelent:
- készpénzfizetés esetén haladéktalan számlakibocsátást
- egyéb esetben 15 napon belüli számlakibocsátást
. Az előlegről számlát kell kibocsátani, ha
- az előleget másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy fizeti
- az előleget egyéb személy, szervezet fizeti
- és az előleg összege eléri a 900 ezer Ft-ot
- és kéri a számla kibocsátását
. A teljesítésről készpénzfizetés esetén számlát kell kibocsátani, ha
- a vevő egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy
- a vevő egyéb személy, szervezet
- és az ellenérték adóval növelt összege eléri a 900 ezer Ft-ot
- és kéri számla kibocsátását
. Módosítások hatályba lépése az Áfá-ban:
- Hatályba lépés napja: 2009. február 1.
ART (2003. évi XCII. törvény)
. Adószám felfüggesztés esetei
1. az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető
2. az adózó székhelyén (ideértve a székhely biztosítás esetét is), illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adóz székhelyén, illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén nem található
- az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelentette be
4. az adózó ellenőrzése alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, illetve a megadott elérhetőségi helyeken nem fellelhető
5. az adózóval szemben az állami adóhatóság 60 napos üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el
6. az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget
. Egyéb módosítás
. Az adószám jogerős felfüggesztését követő 30. napon törölhető az adószám. (korábban 45. napon)
. Hatályba lépés: 2009. február 1.
. Bevallási kötelezettséget érintő változások
. Nullás bevallás helyett elektronikus űrlapon nyilatkozhat az adózó, ha az adott időszakban (adókötelezettség hiányában) bevallás benyújtására nem kötelezett
- Hatályba lépés: 2009. február 1.
. Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet terhelő helyi iparűzési adóról a tevékenység befejezésének napján kell bevallást tenni.
. - Hatályba lépés: 2009. február 1.
. Az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallásban az adó, az adóalap, a támogatás összegét nem érintő hibát észlel.
- Hatályba lépés: 2009. február 1.
. Igazolási kötelezettség
. A magánszemély részére kiadott jövedelemigazolás tartalmának meghatározása.
. Kedvezményre jogosító igazolásokat legkésőbb az adóévet követő év febr. 15. napjáig kell kiadni. (korábban jan. 31.)
. Kézbesítési szabályok változása
. Az adóhatósági iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény - a megfelelő levélszekrény hiánya miatt - a címzett számára kézbesíthetetlen.
- Hatályba lépés: 2009. február 1.
. Átvezetés végrehajtás esetén
. Ha az adózó adószámlája egyes adónemekben adótartozást, egyes adónemekben pedig túlfizetést is mutat, akkor (végrehajtási cselekményként) az adóhatóság a túlfizetés összegét a tartozás erejéig elszámolja, és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti.
. A túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizettetnek minősül.
. Új határidők
. A február 15-i bevallási határidőket február 25-ig kell teljesíteni.
. Növekvő adóbírság
. Az adóbírság az adóhiány 75%-ára emelkedik, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
. Ha a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbérnél alacsonyabb összeget fizet, akkor az adóhatóság az adóhiányt, bírságot, pótlékot a munkáltató terhére állapítja meg.
. Új mulasztási bírság tényállások
. Számla- nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása esetén az alkalmazott, a képviselő, az értékesítésben közreműködő személy közvetlen vezetője 500 ezer Ft mulasztási bírsággal sújtható.
. Ha a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az a személy, illetve közvetlen vezetője is bírságolható, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése.
- Mértéke: foglalkoztatottanként 500 ezer Ft
. Más jogszabály által előírt számlatartási kötelezettség elmulasztása esetén a vevő mulasztási bírsággal sújtható.
- A mulasztási bírság mértéke: a forgalmi érték 20%-a
. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása estén mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság.
. Alapja: az áru forgalmi értéke
. Mértéke: 40%, legalább 10 ezer Ft.
. Ha a bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, akkor a kifizetés teljesítőjére az adóhatóság ügyletenként mulasztási bírságot szab ki.
- Mértéke: a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20%-a
. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani.
. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.
. Egyéb változás
. Nettó adótartozást kell figyelembe venni az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban is
-Hatályba lépés: 2009. február 1.
EGYÉB ADÓK
. Egészségügyi szolgáltatási járulék
. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 4500 Ft-ra (napi 150 Ft-ra) emelkedik.
. Fizeti:
- a nyugdíjas egyéni vállalkozó
- a nem biztosított személy (Tbj. 39. § (2) bek.)
. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
- Ha a nyugdíjas egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó
E az egyéni vállalkozásban fizeti
E választhatja a társas vállalkozásban történő fizetést a tárgyév jan. 31-ig tett nyilatkozattal
- Ha a nyugdíjas egyidejűleg több helyen társas vállalkozó
E A tárgyév jan. 31-ig kell nyilatkozni
. Munkaadói és munkavállalói járulék
. A munkaadói járulék alapja a társadalombiztosítási járulékalap.
. A munkaadói járulék mértéke - változatlanul - 3 százalék.
. A munkavállalói járulék alapja az egészségbiztosítási járulékalap.
. A munkavállalói járulék mértéke - változatlanul - 1,5 százalék.
. Hatályba lépés: 2009. január 1-től megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni, de a 2009. január 10-ig megszerzett jövedelmekre még a 2008-as szabályokat kell alkalmazni.
Számviteli törvény 2000. évi C. törvény
14. §
(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer Ft-ot, akkor az 500 ezer Ft-ot.
Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni.
Mindaddig, amíg az előző üzleti év adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
(10) A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás évében az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.
. 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
. 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén
2006. január 1-jétől havi 62 500 forint,
2007. január 1-jétől havi 65 500 forint,
2008. január 1-jétől havi 69 000 forint,
. d) 2009. január 1-jétől havi 71 500 forint.
. A garantált bérminimumok 2009.
Középfokú iskolai végzettség, szakképzettség
. 2009. január 1-jétől 2009. június 30-ig 87 000
. 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87 500
|
|