 |
|
Tiboldi Tibor díjasaink 2007: Szabó Imre |
Szabó Imre (Törökszentmiklós)
Törökszentmiklóson született 1939-ben. A Petőfi úti
Általános Iskolában Karakas Gyula testnevelő tanára
lelkes munkája révén korán bekapcsolódott az iskola
sportéletébe.
1954-ben
a Bercsényi Miklós Gimnáziumban folytatta
tanulmányait, mely évek meghatározóak voltak további
életére. Itt szembesült igazán azzal, hogy az
eredményekért keményen kell dolgozni. Kiváló
testnevelő tanárának, Szabó Ferencnek nemcsak az
eredményeit köszönheti, hanem többek közt azt is,
hogy harmadévesen tagja lehetett a Gimnázium
történetében először megyei bajnokságot nyert
kosárcsapatnak, valamint az ő tanácsára jelentkezett
1958-ban az akkor még Magyar Testnevelési
Főiskolára.
Főiskolai tanulmányait követően, 1962-ben már
tanárként tért vissza egykori iskolájába.
Nyugdíjazásáig ez volt az egyetlen munkahelye,
szülővárosában alapított családot.
Büszke
arra, hogy az egykori, általa nagy tiszteletnek
örvendő tanárainak munkatársa lehetett. Különösen
nagy hatással volt rá Szabó Ferenc, vagy ahogyan
mindenki ismerte, Fecsu, aki lerakta a városban a
sportág alapjait. Szakmai példaképének tekintette,
az ő igényessége szerint kellett dolgozni. A szó
igazi értelmében második otthona lett a Gimnázium, a
tanítási órák, az edzések, a versenyek szinte minden
nap reggeltől estig az iskolához kötötték.
Tanítása
második évében már átütő megyei sikert ért el Szabó
Ferenccel együtt, hisz a serdülőkkel és az
ifjúságiakkal mindkét nemben megyei középiskolás
bajnoki címet szereztek. Ezt az eredményt azóta sem
sikerült senkinek sem megismételni. A kitartó és
magas színvonalú munka eredményeként a Bercsényi
Miklós Gimnázium évtizedekig a megye középiskolái
között kosárlabda sportágban az egyik meghatározó
intézmény volt.
Sohasem
kapott kész játékost, akik bekerültek a Gimnáziumba,
ott ismerkedtek meg a sportággal. Érettségit
követően az egyetem vagy főiskola után a felnőtt
csapatba csak ritkán jött vissza valaki, tehát egész
pályája alatt nevelőmunkát végzett. Az eredményeire
büszke, mert azokat saját munkája révén érte el.
Testnevelői pályafutása során a következő
eredményeket érte el:
- a
serdülő fiú csapattal négy alkalommal nyert megyei
bajnokságot,
- az
ifjúsági fiúkkal öt esetben szerzett megyei bajnoki
címet,
- az
ifjúsági fiú középiskolás kupában kétszer
győzedelmeskedtek,
- három
alkalommal hódították el a fiú csapattal
Kunszentmártonban a Kőrös Kupát,
- megyei
felnőtt férfi bajnokságot két alkalommal nyertünk,
- három
évig a felnőtt férfi csapattal az akkor még létező
NB.III.-ban szerepeltek,
- a
serdülő fiúkkal két alkalommal az országos
középdöntőbe is bekerültek,
- az
első helyek mellett számtalan második és harmadik
helyezést ért el csapataival.
Örömmel
tölti el, hogy volt tanítványai a gimnázium
elvégzését követően sem szakadtak el a
kosárlabdától, akik tehették, folytatták a
versenyzést. Néhányan a legmagasabb osztályban,
többen a második vonalban. Tanítványai közül több,
mint hatvanan választották élethivatásul a
testnevelő tanári pályát. Mivel a többség nála
kosárlabdázott, így a sportág szeretetét ők is
tovább vitték az ország más településein.
Évtizedekig volt a Gimnázium Diák Sportkörének az
elnöke, s tagja volt a Megyei Ifjúsági és Sport
Bizottságnak is. Feladata az utánpótlás nevelése,
kosárlabdában a tehetségek kiválasztása és két
alkalommal a megyei ifjúsági fiú válogatott
felkészítése és az országos döntőn való vezetése
volt.
Sok
feladatot vállalt és az kikezdte egészségét, a
diktált tempóból vissza kellett fogni. Így került át
a kollégiumba nevelő tanárként. A testneveléstől és
a sporttól azért nem szakadt el, a Gimnáziumban
óraadóként tovább dolgozott. 1996-ban miniszteri
dicsérettel nyugállományba vonult.
Visszatekintve mindennél többet jelentett és jelent
számára az a szeretet, amit a hajdan volt
tanítványai felől érezhetett és érezhet, hálásan
gondol vissza mindazokra, akik munkájában
segítették, akiket barátjának tekinthetett,
tekinthet.
A
kosárlabda azóta is életeleme, heti rendszerességgel
még most is örömmel játszik volt kollégáival,
barátaival.
|
