Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kosárlabda Szövetség
| Tiboldi Tibor
Díjasaink |
 |
|
|
Mikola
Miklósné
(Karcag) |
|
|
 |
|
|
Túrkevén
született
1930-ban, itt
végezte az
általános és
középiskolai
tanulmányait is.
Az iskolai évek
alatt a sportra
különös
figyelmet
fordított, nem
volt véletlen,
hogy egyenes út
vezetett a
Testnevelési
Főiskolára, ahol
1955-ben
végzett.
A főiskolát
követően
Karcagra került
a Gábor Áron
Gimnáziumba,
amely első és
egyben egyetlen
munkahelye volt.
A Gimnáziumban
nagy hagyományai
voltak a
kosárlabdának,
így kézen fekvő
volt, hogy
azonnal
bekapcsolódott a
sportág
oktatásába.
1966-ig maga is
aktív játékosa
volt a Karcagi
SZSE csapatának.
Tudni kell,
ebben az időben
középiskolás
szinten kezdték
el oktatni a
kosárlabdát. A
sportág
oktatásának
fortélyait
nagyra becsült
kollégájától,
Szepesvári Gábor
testnevelő tanár
úrtól tanulta és
leste el.
A középiskolás
leány csapatával
rendszeres
résztvevője volt
a Nagykun Diák
Sportviadaloknak,
valamint az
országos
bajnokságoknak.
Ezen tornákon és
versenyeken
rendre az
élmezőnyben
végeztek.
1972-1985-ig
edzette a
Karcagi SZSE női
csapatait,
melyek a megyei,
az NB.III-as és
NB.II.-es
bajnokságokban
szerepeltek.
1988.-ban
nyugdíjba
vonult, de
továbbra sem
tudott a
tanítástól
elszakadni,
óraadóként még
további hét évet
dolgozott.
Legismertebb
tanítványa, aki
talán még ma is
válogatott
csúcstartó,
Szabics Magdolna
volt a 60’-as
évek elején,
továbbá edzette
még az NB.I.-es
szintig eljutó
P. Szűcs Máriát
és Nagy Máriát.
Munkássága,
szakértelme,
szorgalma a
karcagi
kosárlabda sport
egyik
meghatározó
alakjává emelte.
2001-ben
Szolnokra
költözött,
jelenleg is itt
él. |
|
|
|
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kosárlabda Szövetség
| Tiboldi Tibor
Díjasaink |
|
|
|
|
Pethő
János † (Szolnok) |
|
|
 |
|
|
Jászárokszálláson
született, 1939.
július 13.-án.
Általános
iskolai
tanulmányait
szülővárosában
végezte, ahol,
mint vidéki
gyerek,
mindenféle
sportolási
lehetőséggel
megismerkedett.
A középiskolát
Kisújszálláson,
a Móricz
Zsigmond
Gimnáziumban
végezte, ahol
csak tovább
fokozódott a
sport iránti
szeretete. Nem
is lehetett
másként, hiszen
testnevelő
tanára az a
Porcsalmi Lajos
volt, aki a
helyi kosárlabda
és atlétika
megteremtője
volt. Szinte
apjaként
tisztelte, akim
ki is használta
sokoldalúan
tehetséges
tanulója
tulajdonságait,
képességeit. A
szorgalmat tőle
tanulta, mely
egész
pályafutását
végig kísérte.
Középiskolásként
résztvevője volt
a
diákversenyeknek
atlétikában,
kosárlabdában és
tornában. Később
etlétizálni
kezdett a
Szolnoki MÁV
egyesületben,
ahol
korosztályos- és
vasutas
bajnokságokat
nyertek futó,
hármasugró és
diszkosz
versenyszámokban.
Érdeklődése
egyre inkább a
tanári pálya
felé vonzotta,
így útja
természetesen a
Testnevelési
Főiskolára
vezetett, ahol
1962-ben
diplomázott.
Első munkahelye
a Tiszaparti
Gimnázium volt,
ahol feladatul
kapta - mint új
intézmény - a
hagyományok
megteremtését,
melyben
nagy-nagy
segítségére volt
tapasztalt
kolléganője,
Szabó Zoltánné,
aki hamar
"szárnyai alá"
vette. Könnyű
volt jó
eredményket
elérni, hisz
kitűnő
gyermekanyaggal
dolgozhattak. Az
új iskola
átadásáig a
testnevelési
órákat a
Verseghy Ferenc
és a Varga
Katalin
Gimnáziumokban
tartották.
1963-ban adták
át az új
intézményt, a
tornacsarnokban
sikerült majdnem
minden sportágat
megsimertetni a
diákokkal. Már
ekkor jó
eredményeket
értek el
kosárlabda
sportágban a
serdülő és
ifjusági
csapataikkal.,
torna sportágban
pedig dobogós
helyezést értek
el a
diákolimpián.
Több sportágban
is indultak
középiskolás és
megyei
bajnokságokban,
ahol időnként a
tanár úr is
beállt a
csapatba, sőt
sikerült
"átcsábítani"
Pál Józsefet és
Vidáts Csabát,
akik később
válogatott
labdarúgók
lettek.
Nála kezdett
kosarazni Nagy
Edit, aki később
a Vörös
Meteorba, majd
Székesfehérvárra
került.
Megemlíthetjük a
Cseh lányokat
is, akik szintén
itt kezdték
pályafutásukat.
1963-ban, az
Olajbányász
játékosaként
sikerült
feljutni az
NB.II.-be. Ez
évtől kezdődően
nagyon sok
fiatal gyermeket
irányított az
Olajbányász
utánpótlás
csapatihoz.
1968-ban
átkerült a
Vegyipari
Szakközépiskolába,
ahol a meglévő
hagyományokat
kellett tovább
vinnie. Ekkor
már a Megyei
Kosárlabda
Szövetségben is
tevékenykedett,
ahol az
NB.III.-as
bajnokságokat
szervezték,
többek között
Lőrincz
Andorral, Dr
Frizzi Lajossal,
Ecseki Jánossal,
mivel szolnok az
egyik régiós
központ lett.
Tanítványaival a
Diákolimpia
megyei
versenyein első
helyezést ért el
a lányokkal és a
fiúkkal is. Ki
kell emelni,
nagyon jó
kapcsolatot
épített ki a
Tiszamenti
Vegyiművekkel,
mert mint bázis
iskola, kiemelt
anyagi
támogatásban
részesültek. Az
országos
diákolimpia
döntőben negyedi
helyezést értek
el. A nyaranta
megrendezett
sporttáborok
munkájában
aktívan vett
részt, különösen
fejelthetetlen
volt a Szabolcs
megyeikkel a
közös sóstói
edzőtáborozás.
1975-től ismét
új munkahelyen
találjuk, a
Vízügyi
Szakközépiskolában,
ahová legtöbb
tanítványa
követte. Bár az
iskola kisebb
létszámú volt,
de a szorgalom
annál nagyobb!
Itteni munkája
révén is több
tanítványa
került az első
osztályú
szolnoki
szakosztályokhoz.
1976-ban az
újjáalakult
Szolnok Városi
Kosárlabda
Szövetség elnöke
lett.2005. évi
nyugdíjazásáig
több
elismerésben is
részesült, mint
példáulSzolnok
Város
Diáksportjáért
és Honvédelmi
Érdemérem. |
|
|
|
|
