1939. május 03-án született Szolnokon. Kezdetben futó-atlétikával és kézilabdával próbálkozott, de 14 éves korában a kosárlabdánál kötött ki.
Első edzője, Horváth János szerettette meg vele egy életre ezt a szép játékot. Több nyáron is a Véső úti tornacsarnok helyén lévő salakos pályán edzettek, ahol a későbbi válogatott Boháty Miklóstól is sok hasznos tanácsot kapott.
A Verseghy Gimnáziumban testnevelő tanára, Bíber Pál támogatta kosaras ambícióit, és negyedikes korában Frizzi Lajossal, Patay Istvánnal és másokkal megyei középiskolás bajnokságot nyertek.
Középiskolás korában a MÁV csapatában játszott, a mérkőzések révén sok városba eljutott. Baján szerezte az első kétpontos kosarát.
1958-ban vasutas ifjúsági válogatott lett.
1959-ben felvételt nyert a Pécsi Tanárképző Főiskolára, és ott kosarazott 1963-ig. Ekkor diplomázott és visszajött Szolnokra, az Olajbányász együttesébe, amely akkor került fel az NB.II-be.
Sok mérkőzést küzdött végig Acsay Attilával, Balogh Gyulával, Suba Sándorral és másokkal együtt.
17 év kosarazás után, egy sérülés miatt abbahagyta az aktív játékot.
Ezt követően öt évig az MTE női csapatának volt az edzője, ahol előbb egy második helyet, majd az NB.II. Keleti csoport bajnokságát nyerték meg.
Az NB.I-ben fél évet töltött edzőként, miközben a város kulturális életének egyik vezetőjeként is dolgozott. A kettőt nem lehetett összeegyeztetni, ezért a jóval kevesebb elfoglaltsággal járó játékvezetést választotta. Öt év után első osztályú minősítést kapott, de mielőtt NB.I-es mérkőzéssel megbízták volna, befejezte a kosárlabdával való aktív kapcsolatát.
Néhány év óta - egészségi okok miatt - már csak a képernyőn és a sajtóból követi figyelemmel az Olaj szárnyaló szereplését és a MÁV női csapatának szereplését.