 |
|
|
|
|
Szabó Gábor (Mezőtúr)
|
|
TF diplomája megszerzésének évében, az 1971-72 tanévben kezdett dolgozni Mezőtúron, a Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikumban (1973-tól főiskola) és 2010-ben történt nyugdíjba vonulásáig ez volt az egyetlen főállású munkahelye.
Manapság már ez nemigen divat, de ő mindvégig örömmel közreműködött annak a kezdettől fogva létező vezetői elképzelésnek a megvalósításában (néha alakításában), hogy a lehető legjobb és legszélesebb körű testnevelési-sportolási lehetőségrendszert alakítsák ki és működtessék a hallgatók a kollégák, valamint városi fiatalok érdekében. E munka keretében több sportágban – kosárlabda, röplabda, labdarúgás, kajak-kenu - is folytatott edzői tevékenységet.
Kosárlabdázásban 1971-72-73 évi csapatai ugyan nem igazán kétesélyes mérkőzéseket játszottak az akkor feltörekvő Olajjal, de őket követve feljutottak az NB III-ba, a további évfolyamok pedig tartották ezt a szintet. A reményekkel telien, de mégis inkább kísérletképpen megszervezett általános és középiskolás csapatok, pedig túl is szárnyalták. Az általános iskolások az 1982. évi Úttörő Olimpia döntőjéig, a középiskolások pedig az NB.II-ig jutottak. Mégis, miután a néhány főiskolással és felvételre pályázóval kiegészült fiatalok, tapasztalatlanságuk miatt bekövetkezett sok egy-négy pontos vereségük miatt, csak egy évadot töltöttek az NB.II-ben, közülük a legjobbak máshová mentek, néhány felvételi sem sikerült, ez a csapat gyakorlatilag megszűnt.
Ebben az időben a főiskola beiskolázása is bizonytalanná vált, a városban pedig – beleértve iskoláit is - a biztató kísérletek ellenére, „testidegen” maradt a játék. Ilyen körülmények között nem maradt más választás, mint a szüneteltetés.
A főiskolai tornacsarnok 1989-ben történt megépítését, valamint az egyéb körülmények kedvező változását követően ismét remények nyíltak a főiskolai és a mezőtúri kosárlabdázás előtt. A Városi Sportiskola három korcsoportban képzést indított. Az Egyetemi-Főiskolai Sportszövetségben is „új szelek” fújdogáltak, amely leginkább a hallgatók un. UNIVERSITAS versenyeinek és a csak az egyetemekre, főiskolákra igazoltak un. „minőségi” versenyeinek felkarolásában mutatkozott meg.
Főiskolai hallgatókból és a korábbi úttörő programból megmaradtakból csapatot szervezett, amely, amikorra az Egyetemi Sportszövetség megszervezte az Egyetemi-Főiskolai NB.II-t, már túl egy emlékezetes szövetségi osztályozón olyan erős volt, hogy harminc-negyven pontos győzelmeket aratott a KLTE, a GATE, a Nyíregyházi TK, a Szegedi TK ellen, de méltó partnere volt nagy egyetemeknek is. A csak főiskolásokból álló csapat rendszerint sikeresen szerepelt az agrár-felsőoktatási intézmények sportnapjain és az UNIVERSITAS Kupa Dél-kelet magyarországi versenyein, de eljutott Belgiumba Leuwen egyetemváros nemzetközi diák sporttalálkozójára is.
Ebben az időszakban középiskolás korú csapatai minden megyei szintű versenyen komoly tényezők voltak.
A 2000 évek elejétől azonban a városi és a főiskolai háttér is omladozni kezdett, így a sportág sorsa ezeken a területeken megpecsételődött. Valamivel később az egyik középiskola is „kiszállt”, a másikban (bár egy újabb amatőr diákolimpiai aranyat nehéz lesz összehozni) ma is jól szervezett munka folyik.
Negyedszázadnyi kosárlabdázásba fektetett munkáját összegezve, az nem volt hiábavaló, hiszen sok főiskolás és mezőtúri fiatal számára biztosított lehetőséget arra, hogy szervezetten műveljék ezt a nagyszerű sportágat, épüljenek általa, élményeket szerezzenek, sikereket érjenek el. Ezzel tulajdonképpen elhintette Túron a sportág magvait.
Aki a 2021. évi Tiboldi Tibor Díjat kapja: Szabó Gábor
|
|
|
|
|
|
|