Különösen az utánpótlás
korosztályokban közös érdekünk,
hogy a gyermekjátékosok
egészséges versenyzés közepette
egy támogató közegben szeressék
meg sportágunkat és fejlődjenek.
Mi, játékvezetők és
mérkőzésellenőrök vagyunk a
leginkább tisztában azzal, hogy
tökéletesen vezetni nem tudunk
egyetlen mérkőzést sem, és
legjobb szándékunk ellenére is
előfordulnak tévedések, amik a
játék hevében vitát és heves
reakciót szülhetnek.
Természetesen, lelkesen
szurkolni, olykor ellenezni a
bírói döntéseket bőven a játék
része, azonban időnként ez
átvált a játékvezetők irányába
vett igazságtalan támadásokba,
személyeskedésbe, ezzel aláásva
az ő munkájukat, és, ami ennél
is fontosabb, elviszi a
hangsúlyt a gyermekek biztatása
elől, és mindenki számára rossz
hangulatot teremt. Legrosszabb
esetben a gyermeknek a
sportolástól is elmehet a kedve.
A kosárlabda játékszabályai és a
játékvezetés irányelvei komoly
tempóban fejlődnek, a FIBA évről
évre új trendeket vár a
játékvezetéstől. Szeretnénk ezt
most Nektek közelebb hozni, és a
10 leggyakrabban vitatott
szabályt jobban bemutatni.
Hiszünk benne, hogy ezzel sok
fölösleges feszültséget
megspórolhatunk, mert a viták
egy része nem bírói tévedésből
fakad, hanem abból, hogy a
közönség másképpen képzeli el a
szabályokat.
1. Késleltetett sípszó
„Miért nem egyből fújja?” A játékvezetés modern technikájának lényege, hogy a játékvezető egy szabálytalannak tűnő érintkezés láttán nem azonnal sípol és ítél faultot, hanem kivár egy ütemet és elemzi, hátrányba került-e a vétlen csapat a játékhelyzet kifejlődése után, azért, hogy elkerülje a fölösleges játékmegszakítást.
Itt játékvezető helyesen megvárja, milyen hatással van a védekező sárgamezes játékos ütése a labdás feketemezes játékos mozgására. Miután a játékvezető látja, hogy a passza emiatt nem ér célba, és emiatt a labda az ellenfél játékosához kerül, kis késleltetéssel megítéli a faultot. Helyes technika, és jó, hogy nem azonnal fújt.
Megjegyzés: Ha a passz célba ért volna, akkor itt nem kellene ítélni, mert az érintkezés mértéke nem erős és nem hozná hátrányba a vétlen, támadó csapatot.
2. Előny-hátrány elv
A kosárlabdában is létezik „előnyszabály”, amit mi előny-hátrány elvnek hívunk!
Tipikus eset itt, amikor a védőjátékosok kétszer is „jelentkezéssel” próbálják a játékvezetőt arra ösztönözni, hogy fújjon faultot, hiszen még el is ismerik! Ebben az esetben helytelen lenne, mert a támadócsapatra nincsenek hatással ezek a gyenge érintések, sőt, a védekező csapatot hoznánk előnybe azzal, hogy megszakítunk egy jó ritmusú támadást.
Az ilyen helyzetekben is elemezni kell, és itt helyesen nem fújnak semmit a játékvezetők – ennek köszönhetően (is) egy szép zsákolás lett az akció vége!
3. Játékvezetői
helyezkedés (mechanika), avagy
kinek kell ítélnie?
Nem mindig a legközelebbi játékvezető tud a legjobban ítélni!
Ennél a szituációnál a center játékvezető (a távolabbi oldalvonalnál) áll a legközelebb az esethez, és az ő feladata elsődlegesen ítélni, ezt a társai meg is várják, viszont nem érkezik tőle sípszó.
A távolabbi, vele szemben lévő oldalvonalnál helyezkedő (követő) játékvezető jobban látja az esetet, mert társa takarásban van, ezért ő ítéli meg kivárással a hibát.
4. Három másodperc
Nem minden 3 mp, ami annak látszik!
A fehérmezes játékos körülbelül 2-3 másodperce tartózkodik a szigorított területen belül, amikor passzt kap, és ebből aktívan a kosárra tör és dob. A szabály támogatja az ilyen célú támadójátékot, ezért ez nem szabálytalan, akkor sem, ha összesen 4-5 mp-t is benn tartózkodott a támadó. A játékvezetők nem is stopperórával mérik ezt, ezért a józan ész azt diktálja, hogy a gyakorlatban ne fújjuk le.
Megjegyzés: Ha a játékos nem törne kosárra, hanem például megállna és visszapasszolná a csapattársához, akkor meg kellene ítélni a 3 mp-et.
5. Lépéshiba
A lépéshiba szabály 2017-ben változott, és azóta megengedőbb!
Itt a játékos a labda felvétele UTÁN tesz még további két lépést.
Szabályos.
Élőben és gyors játékosoknál gyakran megtréfálhatja a szemünket, és három lépésnek tűnhet egy ilyen megmozdulás, azonban a játékvezetőknek csak akkor szabad fújniuk, ha egyértelműen a labda felvétele után látnak még további 3 lépést.
6. Láb szabálysértés
Csak a szándékos lábbal érintést kell lefújni!
Bármilyen meglepő, hogy a több láb érintés miatt egy pillanatra „focimeccsre” emlékeztet a játék képe, egyik lábbal érintés sem szándékos, tehát nem is szabálytalan. Nem kellett volna a sípba fújni.
7. Sportszerűtlen hiba irányváltásoknál, nem utolsó védőként
Volt labda megjátszására irányuló szándék, vagy sem?
Ebben az esetben a feketemezes játékos egy gyorsindítást állít meg fault árán, és felmerülhet a sportszerűtlen hiba gyanúja.
Azonban a játékos a labda magasságában, a labda irányába nézve karral üt, emiatt ez normál személyi hiba.
Sportszerűtlen hiba gyorsindításnál csak akkor ítélhető, ha a játékosnak semmi szándéka nincs a labda közvetlen megjátszására.
8. Belemenés/akadályozás
Más szavakkal: mikor támadóhiba, és mikor védőhiba egy nagy ütközés?
Hiába van a védő mozgásban és nincs két lábbal a földön, ettől ez még támadóhiba.
Ugyanis a támadóhiba feltételei teljesülnek: a védő felsőtestén történik az érintkezés, és a védő ezen kívül szabályosan védekezett: végig a labdással szemben volt, és csak oldalra és hátrafele (és nem előrefele) mozgott.
9. Színészkedés
Nem csak a látványos „hanyatt esésre” ítélhető színészkedés!
Itt a labdás játékos szándékosan rájátszik az esetre úgy, hogy a fejét hátrabiccenti („head fake”), és a karjával is nagyobbnak próbálja eladni az egyébként szabályos érintkezést.
Ez a játékvezető szándékos megtévesztése, emiatt erre is ítélhető színészkedés miatt technikai hiba.
10. „Faultarány”
„Nem igazságos, hogy sok-kevés a faultarány!” – hallható olykor a lelátóról.
Nincs ilyen szabály, kialakulhat nagy különbség azért, mert más a védekezés. Például akkor, amikor az egyik csapat egész pályán letámad, a másik pedig nem.
A „faultarányt” nem szabad „kikozmetikázni”, épp ez lenne az igazságtalan!
A fontos, hogy mindkét oldalon az azonos típusú érintkezések legyenek egyformán ítélve. Ahogy a meccs pontkülönbségében vagy a játékosok doboszázalékában is olykor lehet nagy eltérés, ugyanígy előfordulhat a faultok vagy büntetődobások arányánál, de ez ettől – önmagában – még nem igazságtalan!
A fenti összeállítás a jatekvezeto.hu oldal azonos című cikkének utánközlése.